Alapfogalmak

 
Fogalomtár
 

Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá (OTÉK fogalomtár)

Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe. A járófelület alatt - figyelemmel a fogalom-meghatározások "hasznos alapterület" pontjára - értelemszerűen a "padlófelület" értendő. (OTÉK fogalomtár)

Állagmegóvás (karbantartás): meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagnak visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. (OTÉK fogalomtár)

Állóeszköz: A vagyonértékelés egyik lehetséges tárgya az állóeszköz. Ebbe a körbe tartoznak a telkek, földterületek, épületek, építmények, gépek, berendezések, és a járművek. A számvitelben a befektetett tárgyi eszközök megnevezés használatos.

Alrészlet: alrészleteknek nevezzük az egy földrészleten belüli különböző művelési ágakat, illetve művelés alól kivett területeket, ha a területük elér, vagy meghalad egy bizonyos meghatározott értéket.

Általános megtérülési ráta (Overall rate of Return, ORR): kamatláb típusú mutatószám, a belső megtérülési ráta számításakor, értelmezésekor felmerülő problémák kiküszöbölésére szolgál.

Amortizáció: az amortizáció számviteli szakkifejezés, mely az állóeszközök értékcsökkenését fejezi ki a számviteli, könyvviteli szabályoknak megfelelően. A vagyonértékelésben ennek megfelelője az avulás.

Annuitás (Annuity, A): a pénzforgalom egyik eleme, melyre az egyenletes előfordulás és az egyenlő nagyság jellemző. Hozadéki értékelésnél rendszerint ilyen egyenletes, egyforma nagyságú jövedelmekkel számolnak. Az annuitás ezen kívül a hitelek törlesztésénél előforduló fogalom.

Árverés: az árverés a végrehajtás alá vont ingatlan leggyakoribb eszköze. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki. Végrehajtási árverés esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg. Az árverés tényét a tulajdoni lap III. részére kell feljegyezni. Eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés kitűzésének tényét törölni kell a tulajdoni lapról. Az árverés sikertelensége azt jelenti, hogy az árverésen nem volt érvényes vételi ajánlat, az ajánlat alatta marad a becsérték felének, illetve a vevő a meghatározott határidőn belül a teljes vételárat nem fizette ki.

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka. (OTÉK fogalomtár)

Áthajtó: építményen átvezető, járműközlekedésre szolgáló tér. (OTÉK fogalomtár)

Átjáró: építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér. (OTÉK fogalomtár)

Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2). (OTÉK fogalomtár)

Átriumház, láncház, sorház gyüjtőmeghatározása: építési telkenként, egy önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdülőegységet) magában foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú beépítéssel, csoportosan elhelyezett együttese. (OTÉK fogalomtár)

Avulás: a vagyonértékelésben használatos, az állóeszköz halmozott, pénzben, vagy százalékban kifejezett értékcsökkenését jelenti. Az avulás oka az idő múlása miatti kopás, elhasználódás, értékvesztés. Nem kizárólag műszaki, hanem gazdasági, erkölcsi és piaci tényezők is változtatják az avulást.

Bányatelek: a bányatelek a föld felszínének és mélyének az ásványi nyersanyagok, geometrikus energia feltárása és kitermelése céljára, valamint szénhidrogének föld alatti tárolására elhatárolt terület. A bányatelekké minősítés azzal a következménnyel jár, hogy a bányászatra jogosult (bányavállalkozó) köteles a tulajdonos rendeltetésszerű joggyakorlásához szükséges intézkedéseket megtenni. A föld mélyét kizárólag a bányaművelés céljára veheti igénybe úgy, hogy ezzel a föld tulajdonosát az ingatlan használatából ne zárja ki, az ingatlantulajdonos pedig a bányaművelés érdekében bizonyos korlátozások tűrésére köteles. Ilyen az építési tilalom, korlátozás, mérések, megfigyelések folytatása, jelzések, vezetékoszlopok elhelyezése. 

Beépítésre szánt terület: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján beépítésre szánt területnek a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló részét kell tekinteni. (A település közigazgatási területén belül is lehet beépítésre nem szánt terület)

Beépített térfogat: a beépített térfogat az épület külső határoló felületei által bezárt térfogat, melynek alsó határoló síkjai a pincei, alagsori, vagy földszinti padlószint.

Beépítettségi százalék: A telekre jellemző mérőszám. Az épületek földszinti bruttó alapterületeinek összegének és a telek területének a hányadosa.

Befektetés (Investment, I): Egy beruházási program általában kezdeti része, mely keretében kiadás eredményeképpen válik működőképessé a projekt.

Bejegyezhető jogok: Tulajdonjog, vagyonkezelői jog, földhasználati jog (megállapodáson és bírói határozaton alapuló, a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használat jog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog, közérdekű használati jogok (földmérési jelek, földminősítési mintaterek, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog), elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog, tartási jog, életjáradéki jog, jelzálogjog (önálló zálogjog), végrehajtási jog. 

Bejegyzés elve: A bejegyzés elve azt jelenti, hogy az ingatlanokat érintő jogváltozások általában akkor állnak be, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A bejegyzési elv a jogok és a tények esetében érvényesül. Az ingatlan-nyilvántartásban egyes jogok a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, a földhasználati jogot, a haszonélvezeti jogot, a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). A bejegyzés feltétlen eleme e jogok keletkezésének, bejegyzés nélkül azok nem léteznek. Az említett jogokat csak akkor hozza létre a bejegyzés, ha szerződésen alapulnak.

Belmagasság: a padló és a mennyezet közötti függőleges távolság. (OTÉK fogalomtár)

Belső fekvésű helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség. (OTÉK fogalomtár)

Belső megtérülési ráta (Internal Rate of Return, IRR): Gazdasági mutatószám. A beruházásból származó eredmény mérésére, pontosabban a beruházás hozadéktermelő-képességének mérésének használatos. Alkalmazása széles körben elterjedt, ugyanakkor csak bizonyos feltételek megléte esetén ad megbízható eredményt. Kamatláb tipusu mérőszám.

Belterület: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történelmileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetve beépítésre szánt területet tartalmazó - kijelölt része.

Belterületi határvonal: A belterületi határvonal a belterületek és külterületek határvonalát jelöli.

Bérbeadható terület: a nettó összes területnek azon része, amelyért a bérlő ténylegesen bérleti díjat fizet. Más iránymutatás hiányában, a bérlő által kizárólagosan használt területek nettó területe veendő számításba. A hozadéki értékelés során, mint a bérleti díjbevétel és az üzemeltetési költség vetítési alapja alkalmazandó.

Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához vagy tűzgátló előteréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető felvonó. (OTÉK fogalomtár) 

Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása. (OTÉK fogalomtár)

Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés). (OTÉK fogalomtár) 

Bruttó alapterület: Az épület által a telekből lefedett terület. A beépítettségi mutató meghatározásához alkalmazandó.

Bruttó érték: A számvitelben használatos fogalom. Az adott állóeszköz könyvekben nyilvántartott, aktiváláskori értékét jelenti. Vagyonértékelési célokra csak korlátozottan alkalmas.

Bruttó összes terület: Az épület szintenként meghatározott területeinek összege a körítőfalak külső síkján mérve, minden építményszintre összegezve. Az építési költség meghatározásához alkalmazandó.

Cselekvőképes: cselekvőképesek azok a nagykorú személyek, akik nem állnak cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt, és akik ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkeznek. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot. (Ptk.)

Cselekvőképesség: a cselekvőképesség az embernek az a képessége, melynél fogva saját akaratából, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Minden ember jogképes, de cselekvőképessége nem minden embernek van. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet korlátozó szerződés, vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis. A cselekvőképesség szempontjából az emberek három csoportját különböztetjük meg: cselekvőképesek, korlátozottan cselekvőképesek, cselekvőképtelenek.

Cselekvőképtelen: cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. évét nem töltötte be, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. (Ptk.) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselője jár el.

Diszkontálás: a jelenérték kiszámítása

Diszkontált megtérülési idő (Discounted Payback, DPB): Gazdasági mutatószám. A megtérülési idő (PB) azon formája, ahol mind a befektetéseknek, mind a bevételeknek diszkontált formáját veszik figyelembe. Szokásos mértékegysége az év.

Égéstermék-elvezető: a füstcsatorna és a kémény (beleértve a zárt kéményrendszereket is). (OTÉK fogalomtár)

Egyéb önálló ingatlan: az egyéb önálló ingatlanoknak közös jellegzetességük, hogy ezen építmények vagy ezek önállósult részei tulajdonjogilag elkülönülnek attól a földrészlettől, melyen létesültek. Tehát az épület (építmény) tulajdonosi köre nem azonos a földrészlet tulajdonosi körével. Az épület (építmény) ez esetben nem alkotórésze a földrészletnek, ezért ezek az ingatlanok a piaci forgalomban önállóan vesznek részt. A földrészleten kívül önálló ingatlanok az alábbi építmények (épületek): 1./ Az az épület, pince, föld alatti garázs, és más építmény, mely nem, vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona. 2./ A társasházban lévő öröklakás, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség - az alapszabály rendelkezésétől függően - a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás tulajdonosát megillető hányaddal együtt. 3./ A szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakás, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség - az alapszabály rendelkezésétől függően - a közös tulajdonban lévő részekből a szövetkezeti lakástulajdonost, illetve helyiségtulajdonost megillető hányaddal együtt. 4./ A közterületről nyíló pince (föld alatti raktár, garázs) függetlenül annak rendeltetésétől, pince, melynek bejárata közterületről nyílik és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

Egyenértékűség: pénzösszegekre, pénzfolyamokra akkor mondjuk, hogy azok egyenértékűek, ha a nettó jelenértékük (NPV) egyenlő.

Egységesség elve: Az ingatlan-nyilvántartás egységességének elve jelenti egyrészt a korábbi földnyilvántartás és a telekkönyv tartalmának egy nyilvántartásban történő megvalósulását, másrészt, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos adatok, jogok és tények nyilvántartása továbbra is egy szervezet, a földhivatal feladata.

Életjáradéki jog: az életjáradéki szerződés abban különbözik a tartási szerződéstől, hogy az eltartó nem természetbeni eltartást biztosít, hanem időszakonként visszatérő gyakorisággal, rendszerint havonta, meghatározott pénzösszeget fizet az eltartottnak, az életjáradékosnak, aki aztán a tartásáról maga gondoskodik. Az életjáradéki szerződést írásba kell foglalni. Ha az eltartott életjáradék fejében a tulajdonában lévő ingatlant az eltartóra átruházza, az életjáradéki jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzés nem kötelező, de célszerű az eltartott érdekében. Ha ugyanis az életjáradéki jog be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba és a kötelezett életjáradék-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosult az ingatlanból végrehajtás útján kielégítést nyerhet. A életjáradéki jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére.

Élettartam: Az egyes állóeszközökre jellemző mérőszám. Beszélhetünk műszaki élettartamról és gazdaságosan hátralévő élettartamról. Különbséget kell tenni továbbá a normatív és az egyedi eszközökre vonatkozó élettartamok között. Ez utóbbit a sajátos környezeti, használati tényezők alakítják ki.

Élettartam-költség: (Life Cycle Cost, LCC): Gazdasági mutatószám, mely valamely beruházás költségeinek nettó jelenértéke.

Elidegenítési és terhelési tilalom: az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonos rendelkezési jogát, vagyis az ingatlan forgalomképességét kizárja, illetve korlátozza. A tulajdonos az ingatlant a tilalom fennállása alatt engedély nélkül másra nem ruházhatja át, illetve azt nem terhelheti meg. Az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanra vonatkozó jogszerzést korlátozza. Az elidegenítési és terhelési tilalom keletkezhet szerződés, öröklési szerződés, végrendelet, továbbá jogszabályi rendelkezés, bírói határozat alapján.

Előkert: az építési teleknek a közterület vagy magánút felöli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része. (OTÉK fogalomtár)

Előlépcső: az építmény bejáratához csatlakozó szabadlépcső. (OTÉK fogalommeghatározások)

Előszerződés: a felek megállapodnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés a szerződéstől mindenképpen különbözik abban, hogy tartalma kevesebb (hiszen csak szerződéskötésre vállalnak kötelezettséget), és a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Ha nincs olyan ok, amely a szerződéskötés megtagadását lehetővé tenné, a szerződéskötés mégis elmarad, a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Előszerződésről csak akkor lehet szó, ha a felek kifejezett írásbeli megállapodása tartalmazza, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek.

Elővásárlási jog: az elővásárlási jog lényege az, hogy amennyiben a tulajdonos az ingatlanát el kívánja adni, úgy az elővásárlásra jogosult azt egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele, hogy a tulajdonos el akarja adni az ingatlant. Ha az ingatlant elővásárlási jog terheli, a tulajdonos a kapott vételi ajánlatot köteles közölni az elővásárlási jog jogosultjával. Ha az elővásárlási jogosult az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződés létrejön. Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem válaszol, nem nyilatkozik, az eladó az ingatlant eladhatja az eredeti ajánlattevőnek. Az elővásárlási jog személyhez kötött, a jogosult nem ruházhatja át, halálával a jog megszűnik. Az elővásárlási jog megállapodás vagy jogszabály alapján keletkezhet. Közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat jogszabály alapján illeti meg az elővásárlási jog, ha bármelyik tulajdonostárs tulajdoni illetőségét kívül álló személynek kívánja eladni. Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére. 

Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. (OTÉK fogalommeghatározások)

Emeletszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete a földszinti helyiség, helyiségcsoport fölött van. (OTÉK fogalommeghatározások)

Építési engedély: az építésügyi hatóság engedélye (építési engedély) szükséges meghatározott építési munkák végzéséhez. Ilyen például az építés, bővítés, bontás.

Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét, és hátsókertjét meghatározó vonalak. (OTÉK fogalommeghatározások)

Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő-, oldal-, és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k). (OTÉK fogalommeghatározások)

Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített) területek területfelhesználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. (OTÉK fogalommeghatározások)

Építési telek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján építési telek: csak a beépítésre szánt területen fekvő, építési szabályoknak megfelelően kialakított, köz-, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Nem tekinthető építési teleknek az a földrészlet -  bár önálló helyrajzi száma van - , amelyet köz-, vagy magánút hiányában csak másik telekről lehet megközelíteni.

Építési tilalom: (Lásd: változtatási tilalom)

Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és homlokzati határfal külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell. (OTÉK fogalommeghatározások)

Építmény: Olyan ingatlan felépítmény (műszaki alkotás), amelyet mesterségesen hoztak létre és huzamosabb emberi tartózkodásra nem alkalmas. Ilyenek különösképpen a közművek, az utak, hidak, vasúti pályák, föld alatti műtárgyak, gátak, és általában a mérnöki létesítmények.

Építménymagasság ("H"): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásból (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:

 a.) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak  és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6, 0 m magasságú két oromfal kivételével, 

b.) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető tetőrész, vagy egyéb építményrész) a felületét, amely az a.) pont szerinti metszésvonalra, vagy érintővonalra az építmény irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c.) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kivül kell hagyni,

d.) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszint, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül. (OTÉK fogalommeghatározások)

Épület: olyan ingatlan-felépítmény, amelyet mesterségesen hoztak létre és huzamosabb emberi tartozkodásra alkalmas. Ilyenek különösképpen a lakóépületek, üzleti- és irodaépületek, a raktárak, csarnokok. 

Épület létesítése, lebontása: a földrészleten épület létesítése, illetve lebontása az építési hatóság engedélyével történhet. A létesítés illetve a bontás tényét a földhivatal az érdekelt kérelmére jegyzi fel a tulajdoni lapra. A feljegyzés teljesítéséhez vázrajz is szükséges, mivel a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát is érinti. 

Erdő: erdő művelési ágban kell nyilvántartani az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényben meghatározott fafajokkal fedett, erdő által elfoglalt, 1500 négyzetmétert elérő területet, ideértve a beerdősült és az időlegesen igénybevett, valamint az erdőn belül előforduló nyiladékok és tűzpászták által elfoglalt területet is, a legalább három sor fával fedett területet (erdősávot), azt a területet, amelyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték. Erdő művelési ágban kell nyilvántarani továbbá az 5000 négyzetmétert meghaladó az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott, külterületen található fasor, illetve facsoport területét, gyárak üzemek és egyéb ipari létesítmények területén, majorok bekerített területén lévő, tanyák területéhez tartozó erdei fafajokkal fedett területet, illetve fasort; az 5000 négyzetmétert elérő, vagy annál nagyobb kiterjedésű, út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező, patakot, csatornát szegélyező (fasor), folyó medrében keletkezett, időszakosan vízzel borított önálló földrészletnek minősülő (zátony) erdei fafajokkal fedett területet.

Értékbecslés (lásd: vagyonértékelés)

 Értékcsökkenés: a számvitelben az amortizáció, a vagyonértékelésben az avulás. Lényege minden esetben az idő múlása miatti értékmódosulás, legtöbb esetben értékvesztés.

Értékelési Szakvélemény: a vagyonkezelő munkájának eredményét szakvéleménybe, más néven Értékelési Szakvéleménybe foglalja. Ennek az értékelt vagyontárgytól függően vannak különleges és állandó részei. Ilyen állandó elemek a következők: A megbízás körülményeinek ismertetése, a felhasznált információk és forrásuk, az értékelt vagyontárgy bemutatása, a piaci környezet bemutatása, az alkalmazott értékelési módszer bemutatása, az értékelés fordulónapja, a vagyonértékelő jogosultságának igazolása.

Értékmódosító tényező: A forgalmi érték megállapítása során az összehasonlító adatokból indulnak ki. A vizsgált állóeszköz az összehasonlítás bázisától egyes tulajdonságaiban szükségszerűen eltér. Azok a tulajdonságok, amelyek az érték alakulását lényegesen befolyásolják, az értékmódosító tényezők.

Fagyhatár (mértékadó): a terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol már a talaj biztonsággal nem fagy át. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Fásított terület: az 1996. évi LIV. törvény figyelembe vételével, fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani az 1500 négyzetméternél kisebb kiterjedésű erdő által elfoglalt területet, ideértve az erdő területből időlegesen igénybevett területet, valamint az erdőn belül előforduló nyiladékok, és tűzpászkák által elfoglalt területet is; azt a területet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték, a legalább 3 sor erdei fával fedett területet (erdősávot). Fásított terület művelési ágban kell még nyilvántartani a legfeljebb 50 %-ban fedett, külterületen található fás legelőt, az 5000 négyzetméternél kisebb kiterjedésű, külterületen található fasor, illetve facsoport területét, az 1500 négyzetmétert elérő, vagy azt meghaladó, a külön jogszabályban meghatározott fafajokkal borított területet.

Feljegyezhető tények az ingatlan-nyilvántartásba: az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az önálló ingatlanhoz fűződő, jogilag jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartási törvény tételesen felsorolja azokat a tényeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhetők: kiskorúság és gondnokság alá helyezés; felszámolási eljárás, végelszámolás; a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének cégjegyzékből történő őrlése; kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása; fellebbezés; bírósági jogorvoslati kérelem; bírósági felülvizsgálati kérelem; az ingatlan jogi jellege; a bejegyzés iránti kérelem elutasítása; épület létesítése, lebontása; az eljárás felfüggesztése; tartós környezetkárosodás; tulajdoni korlátozás; telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás; elidegenítési és terhelési tilalom; perindítás; árverés; zárlat; tulajdonjog fenntartással történő eladás; a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás; a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, a ranghely megváltoztatása.

Félkomfortos: az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felelel meg, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel, WC-vel, közművesítettséggel (legalább villany és vízellátás), egyedi fűtési móddal rendelkezik.

Felszámolási eljárás: a felszámolási eljárás célja a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezetek (jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb gazdálkodó szervezetek) jogutód nélküli megszüntetése olyan módon, hogy a hitelezőket kielégítse a törvényben meghatározottak szerint. A felszámolási eljárás tényének feljegyzését követően további bejegyzések csak a felszámoló kérelme alapján teljesíthetők.

Felszámolási érték: A piaci érték egy formája, amelynél nem teljesül az, hogy az adásvételi tárgyalásokra ésszerűen hosszú idő áll rendelkezésre.

Félszoba: az olyan lakószoba (lásd: fogalomtárban), melynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de a 12 négyzetmétert nem haladja meg.

Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Felvonulási épület: az építmény() kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható épület. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló, közös használatú közlekedő. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Forgalmi érték: A forgalmi értékelés módszerével megállapított vagyonérték.

Forgalmi értékelés: Állóeszközök értékének megállapítására használatos, mindennapos ügyletekben a leginkább ajánlható módszer. Alapelve az összehasonlítás, azaz az eddigi hasonló és megtörtént ügyletek, adásvételek során kialakult árakat kell összehasonlítani és ezekből következtetni a vizsgált eszköz értékére, figyelembe véve az értékmódosító tényezőket  

Főhelyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minősülő) helyisége. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Földhasználati jog: a földhasználati jog az idegen területre történő építkezéssel, a földtől tulajdonjogilag elváló, önálló épület nyilvántartásba vételével kapcsolatos. A földhasználati jog az építkező épülettulajdonost illeti meg, ha az épületet nem a föld tulajdonosa létesítette. A földhasználati jog az épület mindenkori tulajdonosát illeti meg, önálló forgalom tárgya nem lehet, az épület új tulajdonosát viszont megilleti. A földhasználati jog az épületnnállásáig marad fenn. A földhasználati jogot a tulajdoni lap III. részére kell bejegyezni. A jogszabály csak építkezés esetére teszi lehetővé a föld és az épület tulajdonjogának elválását.

Földrészlet: az ingatlan-nyilvántartásban földrészletet képez: a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy vagyonkezelői (kezelői) viszonyok; a kialakított építési telkek, a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül; az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított részei (az országos közút, vasút, illetve hajózható csatorna kivételével), amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos.

Földszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Gyümölcsös: gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a tiszta vagy vegyes állományban betelepített területet, melyen a termesztett főnövény a gyümölcsfa, illetve gyümölcstermelő bokor. Gyümölcsös művelési ágban kell nyilvántartani a minimum két gyümölcsfasorból álló pásztákat, valamint a gyümölcs-faiskola termelést szolgáló alany-, szemzőhajtás-, oltóvessző-, és magtermő ültetvényt. A gyümölcsös telepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani. Az egy gyümölcsfasorból álló sorfásítás által elfoglalt területet abban a művelési ágban kell nyilvántartani, melynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, ilyen területként kell nyilvántartani. A nem művelt, hiányos állományú (parlag) gyümölcsös művelésű ágú területeket, a terült más művelési ágban történő hasznosításáig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani.

Halastó: az a vízi létesítmény, melyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak, ide értve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékait (pl.: védtöltés, táp- és lecsapoló csatorna, valamint a kiszolgálóépületek által elfoglalt területet is.

Használat joga: a használat jogánál fogva a jogosult személy a dolgot saját vagy együttélő családtagjai szükségletét meg nem haladó mértékben használhatja, és szedheti annak hasznait. A használat jogát egész ingatlanra, vagy az ingatlan természetben meghatározott, vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére.

Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) (OTÉK fogalom-meghatározások)

Haszonélvezeti jog:A haszonélvezet olyan jogviszony, amelynél fogva a jogosult, a más személy tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, hasznait szedheti. A haszonélvezet megállapodás, bírósági, hatósági határozat alapján, vagy jogszabálynál fogva keletkezik. Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, vagy az ingatlan természetben meghatározott, vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére. A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt, hogy a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A haszonélvezeti jog jogi személy javára is bejegyezhető. Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen, vagy egymás utáni sorrendben illeti meg. Az özvegyi jog a túlélő házastársat az általa meg nem örökölt dolgon megillető haszonélvezeti jog.

Hátsókert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Házas ingatan: önálló telekkel rendelkező, általában kisebb épület (pl: családi ház) szokásos megnevezése.

Helyi építési szabályzat: a helyi építési szabályzat a településrendezés egyik eszköze. A helyi építési szabályzatnak többek között tartalmaznia kell a belterületek és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal); a beépítésre szánt területek, illetve azokon belüli egyes területrészek (övezetek) lehatárolását, azok felhasználását, beépítésének feltételeit és szabályait; a beépítésre nem szánt területek tagozódását; felhasználásuk feltételeit, az azokon történő építés feltételeit és szabályait; a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon  történő építés feltételeit és szabályait.

Helyiség: a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Helyrajzi szám: a helyrajzi szám az ingatlanok egymástól való megkülönböztetésére és nyilvántartásba vételére szolgáló azonosítószám. A földrészletek és az egyéb önálló ingatlanok helyrajzi számozására eltérő szabályok vonatkoznak.

Helyreállítás (újjáépítés): sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Hitelbiztosítéki érték: a hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke. A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a jelzálog-hitelintézet által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben bármely tulajdonost megilletnek. A hitelbiztosítéki érték a hitelbiztosítéki jelzálog alapjául szolgál és fedezetet biztosít valamely követelésre és annak jutalékaira.

Homlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása felett található része. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Hozadéki érték: a hozadéki értékelés módszerével megállapított vagyonérték

Hozadéki értékelés: Állóeszközök értékének megállapítására használatos, leginkább bérbeadható, vagy más módon jövedelmet termelő eszközök esetében használatos módszer.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el (pl. lakószoba, nevelő-oktató helyiség, étterem). (OTÉK fogalom-meghatározások)

Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymástól szerkezetileg független, nyílás nélkül tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Infrastruktúra: Az infrastruktúra szintje, állapota az ingatlanok értékének fontos befolyásolója. Beszélhetünk szűk értelemben vett infrastruktúráról, valamint tágabb értelemben vett infrastruktúráról. Ez utóbbi az ellátottság, a beszerzési, közlekedési, szórakozási, környezeti tényezőket is magába foglalja.

Ingatlan: Az Itv 102. § (1) bekezdés b. pontja értelmében: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

Ingatlan-nyilvántartás: az ingatlan-nyilvántartás a földhivatal által településenként felfektetett és vezetett, meghatározott gazdasági, igazgatási és jogi célokat szolgáló, számítógépes feldolgozású, a változásokat folyamatosan regisztráló, nyilvános állami nyilvántartás, amely az egyes önálló ingatlanokra vonatkozó, törvényben meghatározott és feltüntetett adatok, bejegyzett jogok, feljegyzett, jogilag jelentős tények fennállását közhitelesen és rangsor szerint tanusítja. A közhiteles állami ingatlannyilvántartást a körzeti földhivatalok vezetik.

Ingatlan-nyilvántartás alapelvei: bejegyzés elve, nyilvánosság elve, közhitelesség elve, rangsor elve, okirat elve, reálfólium elve, teljesség elve, egységesség elve, kérelemhz kötöttség elve, kötelező használat elve.

Ingatlan-nyilvántartási térkép: az ingatlan-nyilvántartás céljára az állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál, melyről a Földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény rendelkezik. Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha az adott területen már elkészült és azt hitelesítették. Az ingatlan-nyilvántartási térkép a következőket tartalmazza: a település nevét és a térképszelvény számát; a település közigazgatási határvonalát; a belterület és külterület határvonalát; a földrészlet határvonalát; a helyrajzi hámát; az épületet, építményt; az alrészlet határvonalát, jelzését és megnevezését;  a fölminősítési mintateret, a megállapított minőségi osztályok határvonalait; dűlőnevet, utcanevet és házszámot, közterületről, illetve más ingatlanról nyíló pince bejáratát. Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100, vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan megjelölését (utca, házszám, emelet, ajtószám), valamint az ingatlan alapterületét és sorszámát.

Ingatlanok adatai az ingatlan-nyilvántartásban: az ingatlannyilvántartás az ingatlanok következő adatait tartalmazza: a település nevét, ahol az ingatlan található, az ingatlan fekvését (belterület, külterület), belterületi ingatlannál az utca (tér, krt.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számot, a területnagyságot, a művelési ágat és a művelés alól kivett terület elnevezését, a minőségi osztályt, a kataszteri tisztajövedelmet, az ingatlan-nyilvántartás szempontjából szükséges egyéb adatokat.

Jelenérték (Present value, P): Egy pénzfolyamhoz tartozó, adott kamatláb mellett kiszámítható érték. Számításakor a pénz időértékének figyelembe vételére a kamatos kamat képleteit használják.

Jelzálogjog: jelzálogjogról van szó akkor, ha a zálogjogosultat nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga.

Kamatláb (Interest, i): A gazdasági számítások során a kamatláb nagyon sok formáját különböztetik meg. Alapvető az inflációt tartalmazó (nominál) és az inflációtól megtisztított (reál) kamatláb közötti különbség.

Kataszteri tiszta jövedelem: a művelési ágak minden egyes művelési ágra meghatározták, hogy egy hektárnyi területen, a szokásos (átlagos) gazdálkodási mód mellett mennyi tiszta jövedelem érhető el. Az egy hektár területre kiszámított tiszta jövedelmi összegeket külön becslőjárásonként (osztályozási vidékenként) készült táblázat tartalmazza: az egyes értékek az egy hektár földterület kataszteri tiszta jövedelmét - aranykoronában kifejezve - mutatják művelési áganként és minőségi osztályonként. Ennek alapján kiszámítható az adott nagyságú földterület kataszteri tiszta jövedelme.

Kérelemhez kötöttség elve: a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha a törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan nyilvántartásba csak az a jog jegyezhető be, illetve jogilag jelentős tény kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. Vagyis a kérelemhez a földhivatal kötve van. A földhivatal csak azt a jogot vagy tényt jegyezheti be, illetve fel, amelyet az ügyfél a kérelemben megjelölt. A földhivatalnak azonban egyes esetekben hivatalból is be kell jegyezni egyes jogokat (haszonélvezeti jog, használat joga, tartási és életjáradéki jog, elő- vagy visszavásárlási jog, telki szolgalmi jog, vételár hátralék biztosítására alapított jelzálogjog), illetve fel kell jegyezni az elidegenítési és terhelési tilalmat abban az esetben, ha ezeket a tulajdon átruházására irányuló okiratokban kikötötték, és csak a tulajdonjog bejegyzését kéri az, akire a tulajdonjogot átruházták.

Kert: kert művelési ágban kell nyilvántartani a zöldségfélével, virággal, dísznövénnyel (fa, cserje, pázsit) beültetett, valamint gyümölcsfával (gyümölcstermő bokorral), szőlővel, zöldségfélével, virággal, dísznövénnyel vegyesen hasznosított területet. Ezenkívül kert művelési ágban kell még nyilvántartani: a komló ültetvényeket; a melegágyak és palántanevelő telepek területét; az erdőtömbön kívüli karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termesztésére szolgáló területeket; az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló szaporítóanyag termeléssel hasznosított (csemetekert, dugványtelep) területet.

 Kézi zálogjog: kézi jelzálogjogról beszélünk akkor, ha a zálogjogosultat megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga.

 Kisajátítási eljárás: a kisajátítás az ingatlan tulajdonjogának az állam által közérdekből történő elvétele. A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal folytatja le

Kiskorú: kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

Komfort nélküli: komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízvétel lehetősége biztosított

Komfortos: komfortos az a lakás, amelyik legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel, WC-vel, közművesítettséggel rendelkezik (villany- és vízellátás, szennyvízelvezetés), melegvíz-ellátással rendelkezik (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz ellátás, villanybojler, gáz vízmelegítő), egyedi fűtési móddal rendelkezik (szilárd-, vagy olajtüzelésű kályhafűtés, elektromos hőtárolós kályha, gázfűtés)

Korlátozottan cselekvőképes: korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. (Ptk.) Kiskorú az aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez - ha a jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése, vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatának érvényessége felöl. A Ptk. a törvényes képviselő hatáskörét - a jogszabályi kivételeket nem tekintve - általában nem korlátozza a beleegyezés vagy a hozzájárulás megadására, hanem feljogosítja őt arra is, hogy a kiskorú nevében saját maga tegyen érvényes jognyilatkozatot. A Polgári Törvénykönyv szabályozza azokat az eseteket, amikor a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet jognyilatkozatot, vagy köthet kisebb jelentőségű szerződéseket.

Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. (OTÉK fogalomtár)

Költség-haszon arány (Beneit-to-ratio, BRC): gazdasági mutatószám, amely a befektetések és a hasznok diszkontált összegeinek az arányát mutatja meg. Egyik szokásos használati területe a beruházási alternatívák rangsorolása, illetve optimális beruházási csomag összeállítása.

Környezetterhelési határérték: jogszabályban (ideértve a helyi építési szabályzatot is) a terület rendeltetésszerű használhatósága érdekében meghatározott levegő- (por, füst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felső határértéke.(OTÉK fogalomtár)

Környező terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek terepszintje. (OTÉK fogalomtár)

Körzeti földhivatal: a földügyi szakigazgatási feladatokat, illetve az ingatlan-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat első fokon a körzeti földhivatalok végzik, a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatala.

Kötelező használat elve: az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni a földhivatalokhoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, terület-elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmának (adatok, jogok, tények) használata az állami, társadalmi és gazdasági élet minden területén kötelező. Ez az ingatlan-nyilvántartás gazdasági céljának kielégítését szolgálja azzal, hogy a fenti munkákhoz és hatósági eljárásokhoz egységes alapot képez.

Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. (OTÉK fogalomtár)

Középmagas építmény: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 és 30,0 m között van. (OTÉK fogalomtár)

Közérdekű használati jogok: a közérdekű használati jogoknak nevezett jogosultságok az idegen ingatlan használatát közérdekből biztosítják. Ezen körbe tartoznak a földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint a villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog. A közérdekű használati jogokat egész ingatlanra, illetőleg annak természetben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szervezet javára a tulajdoni lap III. részére.

Közhitelesség elve: a közhitelesség lényege, hogy az ingatlan-nyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

Közműpótló: a vezetékes közműellátást helyettesítő műtárgy (pl. kút, szennyvíztároló, agregátor). (OTÉK fogalomtár)

Közös használatra szolgáló helyiségek: a többlakásos épületeknél felmerül a közös használatra szolgáló helyiségek kérdése. Közös használatra szolgáló helyiségek általában: mosókonyha, szárítóhelyiség, közös fürdőszoba, közös mosdó, közös WC, babakocsi-tároló, biciklitároló, közös pince- és padlástér (a külön tulajdonban lévő részeket leszámítva)

Közös használatra szolgáló területek: a többlakásos épületeknél felmerül a közös használatra szolgáló területek kérdése. Közös használatra szolgáló területek általában: kapualj, lépcsőház, folyosó, függőfolyosó, közös udvar, közös kert.

Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó. (OTÉK fogalomtár)

Közvetett természetes megvilágítás: közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történő megvilágítás. (OTÉK fogalomtár)

Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történő megvilágítás. (OTÉK fogalomtár)

Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere. (OTÉK fogalomtár)

Külterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (bánya, vízmeder, hulladékmeder) célra szolgáló része.

Lakás: Az ingatlanforgalomban nincs egységes lakásfogalom. Eltérő a meghatározás a bérbeadásnál, az adó és illetékfizetésnél. A lakás - a szükséglakás kivételével - minden esetben több helyiségből áll. Ezek rendeltetésüknél fogva lehetnek lakóhelyiségek (lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér), főzőhelyiségek (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségek (fürdőszoba, mosdó, zuhanyzófülke, WC), közlekedési helyiségek (előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő, szélfogó) és tárolóhelyiségek (éléskamra, lomkamra, öltöző, gardrób). Az Ltv. alkalmazása szempontjából lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, a melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba sorolható. (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli)

Lakásszövetkezeti tag állandó használati joga: A szövetkezeti házban a lakások a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a lakásszövetkezeti tagot meghatározott lakás állandó használatának joga illeti meg. A lakásszövetkezeti tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, a használat jogát átruházhatja. A használati jog örökölhető. Az állandó használati jog visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásra, a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használat jogát az önálló ingatlanként nyilvántartott egész szövetkezeti lakásra kell bejegyezni a tulajdoni lap II. részére.

Lakóingatlan: Az Áfa. Tv. 13. § (1) bekezdés 21. pontja értelmében: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak az épülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha a lakóépülettel egybeépült, így különösen: garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület.

Lakószoba: Lakószobának akkor tekinthető a helyiség, ha az Ltv.-ben meghatározott feltételekkel együttesen rendelkezik. Ha a követelmények közül bármelyik hiányzik, akkor nem lakószobának, hanem csak egyéb helyiségnek minősül. Tehát lakószoba az a helyiség, melynek alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja; külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal, vagy ezzel egyenértékű, más anyagból készült fal; ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik; melegpadlója van; fűthető; legalább egy 2 m-es ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik.

Láncház, sorház, átriumház gyűjtőmeghatározása: építési telkenként, egy önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdülőegységet) magában foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú beépítéssel, csoportosan elhelyezett együttese. (OTÉK fogalomtár)

Légakna: közel azonos légszennyezettségű mellékhelyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó, oldalán nyitott tér. (OTÉK fogalomtár)

Legelő: Legelő művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, melynek fűtermését rendszeres legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. Ezenkívül legelő művelési ágban kell még nyilvántartani: a fásított legelőnek nem minősülő, azonban fákkal elszórtan borított füles területet, melynek fűtermését rendszeres legeltetéssel hasznosítják, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló vadföld, illetve erdei tisztás területét.

Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó, oldalán nyitott tér. (OTÉK fogalomtár)

Lépcső: a lépcsőfokokból álló lépcsőkar(ok) és a lépcsőpihenő(k) összefüggő együttese. (OTÉK fogalomtár)

Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. (OTÉK fogalomtár)

Magasépítmény: melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. (OTÉK fogalomtár)

Magastető: olyan tető, melynek lejtése a 10 %-ot meghaladja és általában tetőteret képez. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Megtérülési idő (Payback, PB): Gazdasági mutatószám, mely a beruházott összeg és az éves tiszta eredmény hányadosaként értelmezhető.

Megyei földhivatalok: A földügyi szakigazgatási feladatokat másodfokon a megyei földhivatalok, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal végzi. A megyei földhivatalok másodfokon elbírálják a körzeti földhivatalok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, valamint az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos különböző irányító, ellenőrző és felügyeleti teendőket látnak el.

Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: a.) közmű-becsatlakozási műtárgy, b.) közműpótló műtárgy, c.) hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d.) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), e.) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz, f.) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, g.) kerti épített tűzrakóhely, h.) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, i.) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, j.) állatkifutó, k.) trágyatároló, komposztáló, l.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m.) kerti szabadlépcső (tereplépcső)  és lejtő, n.) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (pl. fűtő, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás- és üdülőegység főzőhelyisége. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Mezőgazdasági birtoktest: egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól - a közigazgatási egységtől függetlenül - legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Minimálisan elvárható megtérülési ráta (Minimum Attractive Rate of Return, MARR): A befektető által, az adott befektetésből legalább elvárt eredmény, pénzügyi cél.

Minőségi osztály: A mezőgazdaságilag és erdőgazdaságilag hasznosított földek talajának minősége a talaj természetes termőképessége, valamint a terméseredményre hatással levő egyéb tulajdonságok különbsége miatt eltérő. Az azonos művelési ágban hasznosított területeket a talaj különbözőségének megfelelően nyolc minőségi osztályba sorolták. A minőségi osztályok jelölésére 1-8-ig terjedő számozást alkalmaznak, az 1-es a legjobb, a 8-as a legrosszabb minőséget jelöli. Nagyobb kiterjedésű földrészletek esetében előfordul, hogy a földrészleten belül eltérőek a minőségek, ezeket az eltérő területeket alosztályokba sorolják.

Műemlékvédelem: A tulajdonjogot közérdekből korlátozzák a műemlékvédelemmel kapcsolatos rendelkezések. A műemlékileg védett emlékeket a tulajdonosának épségben, jellegének megváltoztatása nélkül kell fenntartania. A műemléki szempontból védett ingatlanok lehetnek műemlékek, műemlék jellegű építmények, valamint műemléki jelentőségű területek (műemléki területek). Ezek jogi minőségét, védett környezetté válásának tényét és jellegét is fel kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

űködés közbeni érték: A piaci érték egy formája. Azzal a feltételezéssel határozzák meg, hogy az ingatlan működése változatlan, a jelenlegi hasznosítás a leggazdaságosabb.

Működési engedély: A kereskedő csak a működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet. Az üzlet működési engedélyének kiadását az illetékes jegyzőtől kell kérni.

Műszaki érték: Egyes esetekben - felszámolási eljárásoknál, működő vállalatok értékelésénél - felmerülhet egy, a körülményektől, a várható üzleti kilátásoktól független vagyonérték megállapításának igénye. Ilyenkor a vagyontárgyak értékét kizárólag a műszaki állapot, teljesítőképesség alapján határozzák meg. Az így megállapított értékek csak összemérésre alkalmasak, a piaci viszonyokat nem fejezik ki.

Művelés alól kivett terület: Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés alatt nem álló területeket.

Művelési ág: A mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés alatt álló területeket - azok rendszeres fő hasznosítási módjára tekintettel , a természetbeni állapotának megfelelően - szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, valamint halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés alatt nem álló területeket.

Nádas: Nádas művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amelyen ipari, építkezési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem.

Nem lakás céljára szolgáló helyiség: Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál

Nettó alapterület: Az összes helyiség belső falsíkok között mért területeinek összege.

Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV): Gazdasági mutatószám. Egy beruházás hozadéktermelő képességét mutatja meg. Lényegében a beruházás pénzfolyam-elemeinek összesített jelenértékei.

Nyilvánosság elve: Az ingatlan-nyilvántartás - a törvényben meghatározottak szerint - nyilvános. A nyilvánosság elve az ingatlan-nyilvántartás minden részére vonatkozik: tulajdoni lap, térkép, okirattár. A nyilvánosságnak azonban bizonyos korlátai vannak. Az elv csak akkor érvényesülhet, ha a törvény kivételt nem tesz. A törvény a korlátozást csak annyiban engedi meg, amennyiben a személyes adatok védelme megköveteli. A nyilvánosság elve három jogosítvány gyakorlásának lehetőségét foglalja magában: az ingatlan-nyilvántartás megtekintésének, az arról való feljegyzés készítésének, illetőleg másolat kérésének jogosultságát.

Okirat elve: Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére és jogilag jelentős tény feljegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat, vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Az okirati elv azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmát csak érvényes okirat (szerződés, hatósági határozat) alapján lehet megváltoztatni, azaz az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni, illetve oda jogot bejegyezni, tényt feljegyezni vagy onnan törölni csak érvényes okirat alapján szabad.

Okirattár: Az ingatlan-nyilvántartási okirattár a bejegyzések iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza. Az okirattár megőrizte hagyományos formáját, hiszen a törvény nem rendelte el a számítógéppel történő kezelését. Az okirattárban lévő iratokat a földhivatal az egyéb irataitól elkülönítetten tárolja.

Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része. (OTÉK fogalomtár)

Önálló ingatlan: A föld felszínének az a része és az az építmény (vagy építményrész), amelyet önállóan lehet használni, birtokolni és azzal rendelkezni, azaz önállóan forgalomképes, önállóan lehet tárgya a tulajdonjognak, a piaci forgalomnak - saját helyrajzi számmal megjelölve. Az önálló ingatlanok alapvető fajtái: a földrészlet és az egyéb önálló ingatlan. A részarány-tulajdon megszűnéséig a termelőszövetkezeti részarány is önálló ingatlannak minősül.

Önálló rendeltetési egység: helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület). (OTÉK fogalom-meghatározások)

Önálló zálogjog: Zálogjog úgy is alapítható, hogy nincs alapul szolgáló személyes követelés, vagy az megszüntetésre kerül. A zálogjog önálló jogviszony tárgyává válik. A zálogjogosult ebben az esetben - a zálogszerződésben meghatározott összeg erejéig - kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kaphat kielégítést. Önálló zálogjogot egész ingatlanra, illetve egész tulajdoni illetőségre, meghatározott összeg erejéig lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

Összkomfortos: Összkomfortos az a lakás, amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel, WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátás, szennyvízelvezetés), melegvíz-ellátással rendelkezik (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz ellátás, villanybojler, gáz vízmelegítő), központi fűtési móddal rendelkezik (táv-, egyedi központi vagy etage fűtés).

Övezet: a beépítésre nem szánt területek terület-felhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Özvegyi jog: Az özvegyi jog a túlélő házastársat az általa meg nem örökölt dolgon megillető haszonélvezeti jog.

Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete több mint 0,7 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Rangsor elve: A rangsor elve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények egymáshoz való viszonyát szabályozza. Meghatározza a jogokra és tényekre vonatkozó egyes bejegyzések hatályosulásának sorrendjét és időpontját.

Reálfólium elve: A reálfólium elve az ingatlanok szerinti nyilvántartásba vételt valósítja meg. E szerint minden ingatlanról tulajdoni lap készül, amelyet reál-fóliának (dologi tulajdoni lapnak) neveznek és mindig csak egy ingatlant tartalmaz. egy tulajdonosnak több tulajdoni lapja lehet, attól függően hány ingatlana van.

Régészeti és történeti jelentőségű terület: Az ingatlan régészeti vagy történeti jelentőségű területté nyilvánítása jelentős használati korlátozással jár. Ilyen területek például a temetők, telepek, sáncok, halmok. Ezeken a területeken nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatnák.

Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Rekonstrukció: zömében avult városrész olyan korszerűsítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül, és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelő állapot elérése érdekében. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemeltetés-technológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tűzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelőző használathoz képest. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Rét: Rét művelési ágban kell nyilvántartani azt a füves területet, amelynek fűtermését rendszeres kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy néha legeltetik.

Revitalizáció: a különösen értékes, elsősorban sok műemléki adottsággal rendelkező, elavult, élettelen városrész "újjáélesztése", a történeti érték megtartásával, minimális kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Sorház, láncház, átriumház gyűjtőmeghatározása: építési telkenként, egy önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdülőegységet) magában foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú beépítéssel, csoportosan elhelyezett együttese. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szabad belmagasság: előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül , a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szabad keresztmetszet, szabad méret: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat bele. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szabad lépcső: csapadéktól nem, vagy csak részben védett lépcső. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szántó: Szántó művelési ágban kell nyilvántartani azt a területet, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják. Ezen kívül szántó művelési ágban kell nyilvántartani még: a ritkábban telepített, illetve ritkább beállottságú gyümölcsösöket, gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, melyeken rendszeres szántóföldi művelés folyik; a magnyerés céljából fűmaggal bevetett területet; a rízstelepek, spárgatelepek, és földieper ültetvények területét; a szőlő-, gyümölcsfa-, és díszfaiskolák, az évelő-, ipari-, és gyógynövények területeit.

Szennyvízszikkasztó műtárgy: szakszerű talaj-abszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talajszűrő). (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szintkülönbség: két szint vagy építményszint (járó)felülete közötti függőleges távolság. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szintmagasság (padlószint magasság): az építmény főbejárata - bejárati előlépcsője - előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szintterület: az épület - egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a terület-felhasználási egység területének viszonyszáma. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Szőlő: Szőlő művelési ágban kel nyilvántartani azt a területet, melyen termesztett főnövény a szőlő. Szőlő művelési ágba tartoznak a szőlőalany-vessző termesztésére szolgáló szőlőalany telepek is. A szőlőtelepítésre kijelölt területeket a telepítés befejezéséig az eredeti művelési ágban kell nyilvántartani. A nem művelt, tőkehiányos (parlag) szőlőterületeket a szőlőtőkék kivágásáig, illetve a terület más művelési ágban történő hasznosításáig szőlő művelési ágban kell nyilvántartani

Szükséglakás: szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja; külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült, ezzel egyenértékű fal; ablaka, vagy üvegezett ajtaja van; fűthető; WC használata, valamint a vízvétel biztosított.

Társasház bejegyzése: A társasház bejegyzéséhez alapítói okirat, és 1:100 méretarányú alaprajz szükséges

Tartási jog: A tartási jog a tartási szerződéshez kapcsolódik, azt szolgálja. A tartási szerződésben az egyik fél (eltartó) arra kötelezi magát, hogy a másik felet (eltartott) ellenszolgáltatás fejében, vagy anélkül megfelelően eltartja. Az eltartó mindazt köteles szolgáltatni az eltartottnak, ami az élethez szükséges: gondozni (például élelmezni, lakást, fűtést, világítást biztosítani), gyógyíttatni, ápolni és halála után illően eltemettetni. A tartási szerződés létrejöttéhez nem feltétlenül szükséges, hogy az eltartó kizárólag maga gondoskodjon az eltartottról. Az eltartott az tartás fejében rendszerint ingatlan tulajdonjogát ruházza át, de más értékes dolog is lehet az ellenszolgáltatás. A tartási szerződés cél jellegű, az eltartott létfenntartását biztosítja, ha az eltartott meghal, a szerződés betöltötte célját. Az eltartó halála esetén kötelezettség abban az esetben él tovább, ha a tartás ellenszolgáltatás fejében történik. A tartási szerződést írásba kell foglalni. Ha az eltartott a tartás fejében a tulajdonában lévő ingatlant az eltartóra átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzés nem kötelező, de célszerű az eltartott érdekében. Ha ugyanis a tartási jog be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba és a kötelezett tartási kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosult az ingatlanból végrehajtás útján kielégítést nyerhet. A tartási jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére. 

Telek: A telek nem azonos az építési telekkel! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földrészlet.

Telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban az eredeti talajszelvénnyel és így az élővilág számára potenciális élőhely. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Telek beépített területe: a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni  az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,5 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,5 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, erkélypárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetültét. /A "környező terepszint" alatt a "terepcsatlakozás" értendő/ (OTÉK fogalom-meghatározások)

Telek beépíthető része (lásd: építési hely)

Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett értéke. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Telekalakítás: A telekalakítás lehet telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés. A telekalakítást az építésügyi hatóság engedélyezi a telekalakítási terv alapján.

Telekalakítási tilalom (Lásd: változtatási tilalom)

Telekcsoport újraosztása: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján telekcsoport újraosztás: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkenként történő felosztása.

Telekegyesítés: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása.

Telekfelosztás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján telekfelosztás: a telkek új telkekre történő osztása.

Telekhatár-rendezés: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján telekhatár-rendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása.

Telektömb: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Ép. tv.) alapján telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület, vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

Településrendezés eszközei: A településrendezés eszközei többek közt a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, melyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoz ki és rendeletben állapít meg.

Településrendezési kötelezések: A közérdek sokszor megköveteli a településrendezési feladatok gyors megvalósítását. A települési önkormányzat ilyen esetekben beépítési, helyrehozatali, vagy beültetési (gyepesítés, fásítás) kötelezettséget állapíthat meg a helyi építési szabályzatban. Az elrendelt kötelezettségek tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. Telekalakítási és építési tilalom elrendelésének tényét csak egész földrészletre, egyéb építésügyi korlátozást egész ingatlanra, vagy ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt részére lehet feljegyezni a tulajdoni lap III. részére. A feljegyzésben fel kell tüntetni azt, hogy a tilalom határozott, vagy határozatlan időre szól, illetve, hogy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.

Teljesség elve: Az ingatlan-nyilvántartás kiterjed valamennyi ingatlanra (földre, épületre) függetlenül annak rendeltetésétől, valamint attól, hogy az ingatlan kinek a tulajdonában , kezelésében van. A teljesség elve alól nincs kivétel, még a különleges rendeltetésű (pl. honvédelmi) ingatlanok esetén sem.

Telki szolgalmi jog: A telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa más személy ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja. Telki szolgalmat átjárásra, vízellátásra, vízvezetésre, pince létesítésére, épület megtámasztására, vagy a jogosult számára előnyös más célra lehet alapítani. Uralkodó telek az az ingatlan, amelynek mindenkori tulajdonosát a szolgalmi jog megilleti, míg a másik ingatlan a szolgáló telek. A telki szolgalom alapításához tehát legalább két földrészlet szükséges. Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben, vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni a tulajdoni lap III. részére.

Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Terepszint alatti építmény: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felöli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabad lépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs). (OTÉK fogalom-meghatározások)

Termelőszövetkezeti részarány: A termelőszövetkezeti részarány, mely önálló ingatlannak minősül, arra ad választ, hogy a szövetkezet által használt földből, ki mekkora földnek a tulajdonosa, és annak mennyi az aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelme.

Természeti területek és értékek: A természeti területek és értékek kiemelt oltalma biztosítása érdekében az országos jelentőségű területet a környezetvédelmi miniszter, helyi jelentőségű területet a helyi önkormányzat rendeletben védetté, fokozottan védetté nyilváníthatja. A védett természeti területek: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék. A fokozottan védett területek: a nemzeti park természeti területe, a bioszféra-rezervátum magterülete, az erdőrezervátum magterülete. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár.

Termőföld: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, és erdőművelési ágban, vagy hasonlóként tartanak nyilván.

Termőföldek minősége: A földminősítés az az eljárás, melynek keretében a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. (Lásd: minőségi osztály, kataszteri tiszta jövedelem)

Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények , a szellőzők és a tetőablakok kivételével (pl. felvonógépház, lépcsőház tetőkijárata). (OTÉK fogalom-meghatározások)

Tetőtér: az épület legfelső épületszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás). (OTÉK fogalom-meghatározások)

Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál nagyobb mértékben korlátozott. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Törölt bejegyzések jegyzéke: A törölt bejegyzések jegyzékének lényege, hogy a közhitelesség érdekében az ingatlanra vonatkozó bejegyzések láncolata követhető legyen. Gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlési határozat számát. Ezen elmentett adatok segítségével a későbbiekben az okirattárból visszakereshetőek az ügyre vonatkozó iratok.

Tulajdoni lap: A számítógépen kezelt tulajdoni lap tartalmazza az ingatlan azonosítási és egyéb jelentős adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogot és egyéb jogokat, továbbá a jogi szempontból jelentős tényeket. Az önálló ingatlanhoz tartozó tulajdoni lap három részből áll. Az I. rész az ingatlan számszerű, illetve számszerűsíthető adatait tartalmazza, így lényegében az ingatlan természetbeli állapotát tükrözi. Ezek az adatok a következők: a település neve, ahol az ingatlan fekszik; az ingatlan helyrajzi száma; fekvésének megjelölése (külterület, belterület); területnagyság; belterületi ingatlannál az utca (tér, krt.) neve, házszám; művelési ág, művelés alól kivett terület megnevezése; minőségi osztály és a kataszteri tiszta jövedelem; az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület); utalás az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra; az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek, természetvédelmi terület, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület, tanya); földminősítési mintatér megjelölése; ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatok (pl. szektorszám, térképszelvény száma). A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó különböző jogokat, illetve azok jogosultjait, valamint a rájuk vonatkozó tényeket tartalmazza: tulajdonjog, tulajdonos adatai, a tulajdonos kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése; állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezése; vagyonkezelői jog; termelőszövetkezeti földhasználati jog; tartós földhasználati jog; külföldieket megillető földhasználati jog. A tulajdoni lap III. része tartalmaz minden egyéb jogot és tényt, amelyek bejegyzését, feljegyzését, az ingatlan-nyilvántartási szabályok kifejezetten elrendelik, vagy megengedik. Ezek a következők lehetnek: megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog; haszonélvezeti jog, használat joga; lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog; telki szolgalmi jog; állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog; elővásárlási és visszavásárlási jog, vételi jog, tartási és életjáradéki jog; jelzálogjog (önálló jelzálogjog); végrehajtási jog; olyan egyéb jog, melynek bejegyzését a törvény elrendeli. A tulajdoni lap III. része tartalmazza továbbá az ingatlanhoz, vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó következő tényeket: A III. részben bejegyzett jogosult kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezését; a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárást, végelszámolást; külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből való törlését; jogszabályon, vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást; telekalakítási és építési tilalom elrendelését, illetve egyéb építésügyi korlátozást; kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának tényét; földhivatali határozat elleni fellebbezés és bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét; a bejegyzés alapjául szolgáló, vagy azzal kapcsolatos, bírósági határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényét; a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat; meghatározott perek és büntetőeljárás megindítását; árverés kitűzésének, árverés sikertelenségének a tényét; zárlatot, zár alá vételt, a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedést; tulajdonjog fenntartással történt eladás; bejegyzés iránti kérelem vagy megkeresés elutasítását; a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását; a ranghellyel való rendelkezés jogának lemondását; jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítását; ranghely megváltoztatását; az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének tényét; jogerős hatósági, vagy hatósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét; az épület létesítésének, vagy lebontásának a tényét; olyan egyéb tényt, melynek feljegyzését a törvény elrendeli.

Tulajdonjog: A tulajdonjog a dolgok feletti hatalmat jelenti, amelynek lényeges tartalma a birtoklás, a használat és hasznosítás, valamint a rendelkezés joga. A tulajdonos mindenkit eltilthat a dologtól, akinek nincs a dologra vonatkozó joga. Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni a tulajdoni lap II. részére.

Tulajdonjog fenntartással történő eladás: Az eladó az adásvételi szerződés megkötésekor a tulajdonjogot a maga javára továbbra is fenntarthatja a vételár teljes kiegyenlítéséig. Tulajdonjog fenntartással történő eladásról van szó, ha a szerződésben a felek abban állapodtak meg, hogy a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó engedélyt az eladók a vételár teljes kifizetése után külön okiratban fogják megadni. A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni a tulajdoni lap III. részén. A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

Tűzfal: az épületnek - általában a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tűzállósági határértéke megfelel a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik. (OTÉK fogalom-meghatározások)

Üzlet: A 4/1997. (I.22.) Korm. rendelet szerint az üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis és nagykereskedelmű jármű és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá kereskedelmi szolgáltató értékesítő hely, ideértve a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott telephelyet, valamint a különböző intézményekben lévő, munkahelyeken üzemelő értékesítési helyeket is. A rendelet értelmében csak működési engedéllyel folytatható az üzletben kereskedelmi tevékenység. Az üzlet működési engedélyének kiadását az illetékes jegyzőtől kell kérni.