Ugrás a tartalomra
(táblázatban az oszlopok címére kattintva, az ingatlanok sorba rendeződnek az oszlop tulajdonsága szerint)
Kép Település, kerület Épület összes területe (m2) Csökkenő rendezés Telek területe (m2) Ingatlan irányár/ár (Millió Ft) Önálló ingatlan
Tárnok 211 m2 145 m2 69.0 Millió Ft igen társasházi albetét
Nagytarcsa 273 m2 60 m2 92.0 Millió Ft igen társasházi albetét
Tárnok 301 m2 175 m2 105.4 Millió Ft igen társasházi albetét
Tárnok 602 m2 350 m2 210.7 Millió Ft igen társasházi albetét
XXI. kerület 740 m2 30 m2 119.9 Millió Ft osztatlan közös
Ercsi 1 974 m2 19 800 m2 627.0 Millió Ft igen
XIV. kerület 3 000 m2 2 417 m2 800.0 Millió Ft igen
III. kerület 3 577 m2 6 969 m2 1 200.0 Millió Ft igen

Eladó raktárak

Ebben a csoportban az ipari ingatlanok egy markánsan elkülöníthető csoportját, az eladó raktárakat jelenítem meg.

A legjobb fogalom meghatározást ezen az oldalon találtam: 
„A raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk mennyiségét és minőségét veszteség nélkül megőrzik, befogadóképességük, valamint mozgatási rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást.” 
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0085_logisztikai_alapismeretek/ch02.html#id500766
Néhány szempontot szeretnék röviden összegyűjteni, ami szerint az eladó raktárt keresők az ipari ingatlanok piacán megoldást találhatnak. A legfontosabb hogy raktár szó alatt, rendkívül sokféle adottságú és felépítésű építményt képzelnek el, saját szakmájuk nézőpontja alapján. 
Először kialakításuk alapján megkülönböztethetünk teljesen zárt (áruvédelem), félig zárt, félig nyitott (pl. mezőgazdaság szárított termények) és nyitott raktárakat (építőanyagok, göngyölegek, stb.) Ebből természetesen a köznyelv általában a zárt épületre gondol.
Az értékes végterméket zárt akár temperált raktárépületben helyezik el, a csomagolás és hulladék raktározása szabad területen vagy félig zárt épületekben is megoldható.

Felhasználásuk szerint csoportosítva az eladó raktárakat:
az egyik nagy csoport a kereskedelmi tevékenység alapját képező áruk raktározása, amely logisztikai tevékenységbe, logisztikai lánc részeként működő raktárról beszélünk, amelyet itt továbbiakban kereskedelmi raktárként nevezek, másik nagy felhasználási terület a gyártási tevékenységhez kapcsolódó raktár, amely megjelenik alapanyag raktárként, igény szerint a gyártási tevékenység kiszolgálására félkész gyártmányok raktáraként. A gyártási lánc végén találjuk a készáru raktárt, amely földrajzi értelemben elkülönülhet akár a gyártás helyétől is.

Másik nézőpont szerint az eladó raktárak a felhasználó oldaláról legjobban a belmagassága szerint feloszthatók.
Beszélhetünk alacsony vagy kézi raktárról, amelyet kézi erővel max. 3-4 méter magas polcokra történő tárolással (leggyakoribb a 2-2,5 m) használnak, akár kereskedelmi akár irattárolási akár más tevékenység érdekében.
Közepesen magas raktár esetén már gépi kiszolgálást feltételezünk (targonca) és a belmagasság 3-10 méter között értjük, amely esetén még az alsó 3 méteren belül akár kézi használat is megoldható (pl. nagyobb raktáráruházak). Ebből van talán a legtöbb az ipar területén, elterjedt a raklapokon történő egység rakatok használata. Magas raktáron a 10 méter feletti megoldásokat nevezzük ahol már sokszor kötöttpályás felrakó gépek dolgoznak, automatizált raktári tevékenység keretében. Léteznek már Nálunk is olyan speciális raktárak ahol az épületnek nincs külön tartószerkezete, hanem a raktári polcrendszer külső részét látják el burkolattal és a raktár polcrendszere adja az épület szerkezeti vázát, szolgálja a merevítését.
Rendkívül sok múlik azon ha már az ingatlan kiválasztása előtt ismert a raktár működési módjából adódó alkalmazott raktári polcrendszer és anyagmozgató gépek segítségével modellezett raktár használati terv és működési koncepció. Lehet hogy úgy tűnik hogy gombhoz keresünk kabátot, de a végeredmény szempontjából nem lesz elveszett idő és energia az errefordított idő és energia. Ha "raktár eladó" hirdetéssel találkozunk mindenképpen fontos tisztázni ezeket az alapvető paramétereket mert ahány szakma annyi követelmény merül fel.