Ipari ingatlanok helyrajzi száma

Az ingatlan nyilvántartás alapja Magyarországon a Földhivatali nyilvántartás. Minden ebből indul ki, mindennek ez az origója. Ipari ingatlanoknál és általánosan minden ingatlannál az egyedi azonosítás eszköze a helyrajzi szám.  Ezen rendszer a helyrajzi számokra épül, melynek felépítése információt hordoz az ingatlan múltjáról és jelenéről.

1. Minden helyrajzi szám az adott település névvel együtt érvényes. Település név nélkül csak a szám önmagában előfordulhat számtalan helyen. Budapesten a kerületet is szükséges megadni ahhoz, hogy elérjük a nyilvántartásban a keresett ingatlant.

2. Egyes jelenlegi települések, két vagy több korábbi részből, összevonással jöttek létre. Ritkán előfordul, hogy nem számozták át az összevont városok vagy falvak ingatlanait, ezért néha a Földhivatali nyilvántartásban, már nem létező korábbi település neveket kell használni (ennél még furcsább esetek is előfordulnak).

3. Minden településen az ingatlanok számozása 1-el kezdődött, és a helyrajzi számok eredetileg egész számok voltak a nyilvántartás indulásakor.

4. A belterület és külterület külön kezelése számozásnál is megjelenik.  Ipari ingatlanok sok esetben külterületen találhatók A külterület számozása, annyiban más, hogy az egy „0”-val kezdődik, a belterület nem. Ez markánsan megkülönbözteti a két közigazgatási zónát.

5. A helyrajzi számok változnak, amikor a telkeket felosztják (parcellázzák), és a keletkezett telkek számába bekerült egy „/” jel Pl.: 123-es telekből lett 123/1, 123/2 és 123/3. Ha ezek tovább osztásra kerültek a logika ugyanaz.

6. Társasházi ingatlanoknál (Én sokat foglalkozom ipari társasházakkal) egy sajátos rendszer alakult ki a keletkezésük módja miatt, itt speciális a számozás. Épületek jelzésére bekerül egy betű. A legjobb, ha egy lakás helyrajzi számán keresztül mutatom be.
Pl. Budapest XXV. :) kerületében (egyszer majd lesz ilyen kerület), egy társasházban, a helyrajzi száma egy lakásnak a következő: 39322/4/B/21.

A 39322. számú telek lett felosztva valamikor, a mi telkünk a 4. számú, amelyen legalább két társasház épült (épülhetett több is, de ebből a számból csak ez látszik).  Társasházunk jele a „B”, amely a második önálló társasházat jelöli ezen a telken. Csak betű jelöléssel lehetett megoldani, hogy ne továbbosztott teleknek lehessen értelmezni, hanem a telken lévő épületre utaljon egyértelműen ez a jelzés. Az utolsó szám a lakásszám, a jelen esetben 21-es.

Kérdés esetén keressenek bizalommal.

Radnai Ervin
ipari ingatlanközvetítő
s értékbecslő