Ebben a csoportban az ipari ingatlanok egy markánsan elkülöníthető csoportját, az eladó raktárakat jelenítem meg.

A legjobb fogalom meghatározást ezen az oldalon találtam: 
„A raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk mennyiségét és minőségét veszteség nélkül megőrzik, befogadóképességük, valamint mozgatási rendszerük teljesítőképessége lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást.” 
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0085_logisztikai_alapismeretek/ch02.html#id500766
Néhány szempontot szeretnék röviden összegyűjteni, ami szerint az eladó raktárt keresők az ipari ingatlanok piacán megoldást találhatnak. A legfontosabb hogy raktár szó alatt, rendkívül sokféle adottságú és felépítésű építményt képzelnek el, saját szakmájuk nézőpontja alapján. 
Először kialakításuk alapján megkülönböztethetünk teljesen zárt (áruvédelem), félig zárt, félig nyitott (pl. mezőgazdaság szárított termények) és nyitott raktárakat (építőanyagok, göngyölegek, stb.) Ebből természetesen a köznyelv általában a zárt épületre gondol.
Az értékes végterméket zárt akár temperált raktárépületben helyezik el, a csomagolás és hulladék raktározása szabad területen vagy félig zárt épületekben is megoldható.

Felhasználásuk szerint csoportosítva az eladó raktárakat:
az egyik nagy csoport a kereskedelmi tevékenység alapját képező áruk raktározása, amely logisztikai tevékenységbe, logisztikai lánc részeként működő raktárról beszélünk, amelyet itt továbbiakban kereskedelmi raktárként nevezek, másik nagy felhasználási terület a gyártási tevékenységhez kapcsolódó raktár, amely megjelenik alapanyag raktárként, igény szerint a gyártási tevékenység kiszolgálására félkész gyártmányok raktáraként. A gyártási lánc végén találjuk a készáru raktárt, amely földrajzi értelemben elkülönülhet akár a gyártás helyétől is.

Másik nézőpont szerint az eladó raktárak a felhasználó oldaláról legjobban a belmagassága szerint feloszthatók.
Beszélhetünk alacsony vagy kézi raktárról, amelyet kézi erővel max. 3-4 méter magas polcokra történő tárolással (leggyakoribb a 2-2,5 m) használnak, akár kereskedelmi akár irattárolási akár más tevékenység érdekében.
Közepesen magas raktár esetén már gépi kiszolgálást feltételezünk (targonca) és a belmagasság 3-10 méter között értjük, amely esetén még az alsó 3 méteren belül akár kézi használat is megoldható (pl. nagyobb raktáráruházak). Ebből van talán a legtöbb az ipar területén, elterjedt a raklapokon történő egység rakatok használata. Magas raktáron a 10 méter feletti megoldásokat nevezzük ahol már sokszor kötöttpályás felrakó gépek dolgoznak, automatizált raktári tevékenység keretében. Léteznek már Nálunk is olyan speciális raktárak ahol az épületnek nincs külön tartószerkezete, hanem a raktári polcrendszer külső részét látják el burkolattal és a raktár polcrendszere adja az épület szerkezeti vázát, szolgálja a merevítését.
Rendkívül sok múlik azon ha már az ingatlan kiválasztása előtt ismert a raktár működési módjából adódó alkalmazott raktári polcrendszer és anyagmozgató gépek segítségével modellezett raktár használati terv és működési koncepció. Lehet hogy úgy tűnik hogy gombhoz keresünk kabátot, de a végeredmény szempontjából nem lesz elveszett idő és energia az errefordított idő és energia. Ha "raktár eladó" hirdetéssel találkozunk mindenképpen fontos tisztázni ezeket az alapvető paramétereket mert ahány szakma annyi követelmény merül fel.