Ebben a gyűjteményben olyan ipari ingatlanokat csarnokokat jelenítek meg, amelyeket azok a vállalkozások tudnak használni, amelyek épületen belül, dolgoznak, és nincs szükségük jelentős méretű szabad területre. Akár sok gépjármű részére, akár alapanyagok, készáru vagy göngyölegek tárolására.

Az ipari társasházak hasonlóan mint a lako társasházak szabályozott jogi keretek mellett, közös képviselő vezetésével, részletes törvényi háttérrel rendelkeznek. Az albetéteknek önálló helyrajzi számuk van amely megkönnyíti adásvétel esetén a finanszírozás megszervezését.

A választék másik része a városon belüli régi ipari barnamezős területeken "rekedt" régi ipari épületek kínálata.
A 90-esévekig ezek a létesítmények egy kézben, egy vállalatcsoport felügyelete alatt működtek, majd jött a gazdasági rendszerváltás, és a tönkrement szocialista nagyvállalatok telephelyei több kisebb részletben új tulajdonosokhoz kerültek. Ha sok tulajdonosa lett területnek, sokszor nem járt együtt felújítási tevékenységgel. Jelenleg sok barna mezős ipari terület, emiatt rekedt egy 30 évvel ezelőtti állapotban, vegyes épületállománnyal, rendkívül kevés szabad területtel és nehezen kezelhető jogi viszonyokkal. Ennek egyik jogi alapja a 90-es években alkalmazott osztatlan közös tulajdoni forma elterjedése városi ipari létesítmények között.

Az osztatlan közös tulajdoni forma egy sok szempontból alacsonyabb minőségű tulajdoni forma. Működése mögött nincs kiforrott törvényi háttér. Pontos jogi jelentése szerint, minden Tulajdonos az ipari ingatlan minden négyzetméteréből tulajdoni hányada alapján részesül. Valóságban az, hogy ki az egyik épületrész tulajdonosa, ki a másik épület felett rendelkezik, az kizárólag a tulajdonos társak egymás közötti polgári szerződésének eredménye, amely szerencsés esetben egy mindenki által aláírt térképpel is kiegészül. Rendelkezni kell még adott esetben közös bejárat használatáról és más egyéb kérdésekről, de ennek nincs olyan szabályozott háttere, mint a társasházi törvény hatálya alá eső társasházak esetében. Nagy szerepe van a „!békés egymás mellet élésnek” mert a tulajdonos társak nagyon meg tudják nehezítem egymás életét.

További korlát, hogy bármely további fejlesztésről, vagy hatóság felé benyújtott kérelemről is együtt közösen kell hozzájárulni, akár dönteni. Értékesítés esetén a többi Tulajdonostársnak elővásárlási joga van, de csak azonos ár, fizetési ütemezés és egyéb feltétel vállalása mellett a korábbi Vásárló helyébe léphet. Ha nincs pontos térkép és használati megállapodás nagyon nehéz rávenni a hitelező pénzintézetet az ingatlan teljes értékű fedezetként történő elfogadására, mert papíron nincsenek kijelölve, a tulajdon határai, csak tulajdoni hányaddal rendelkezik a Tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdoni formának megvan a helye és a szerepe. Lehet olyan kezelhető helyzet, ahol a viszonyok rendezettek, az ingatlanrész utcafronti kapcsolattal és önálló közmű eléréssel rendelkezik, ezért mindig érdemes megvizsgálni minden egyes helyzetet.
Szerettem volna megvilágítani, hogy oka van az alacsonyabb fajlagos m2-re vetített vételárnak, osztatlan közös tulajdon esetén.