Ebben a csoportban azok az ingatlanok szerepelnek, amelyek felépítésük és adottságaik révén gyártási manufakturális tevékenységre alkalmasak lehetnek. A gyári területek sokféle formában és méretben létezhetnek, a kis műhelyektől a nagy ipari parkokig. A köznyelvben eleve több elnevezés vagy szinonima is használatos, érdemes ezeket áttekinteni.

Műhely 
Az általam talált definíció szerint javító-szerelő tevékenység folytatására szolgáló helyiség. Eladó műhely esetén legtöbben maximum 200-250 m2-es ingatlanra gondolnak, aminél szociális blokk elérhető vagy akár tartalmaz is ilyet.

Üzem 
Az üzem olyan gazdasági egység, amelyben szervezett, állandó jellegű, gépi erővel végzett termelő és/vagy szerelő tevékenység folyik. Eladó üzem esetén ez már jóval nagyobb mérettartományt jelenthet. Általánosan régebben egy nagyobb gyártelep egy-egy épületét jelezték ezzel a kifejezéssel. Méretben a 250 m2-től a 1000-1200 m2-ig terjedő ipari rendeltetésű épületekre használható ez a kifejezés.

Gyár
„A gyár olyan ipari termelő létesítmény, amely ipari üzem néven is számos különböző munkafolyamatot ötvöz, és lényegében gépek, gyári munkások és egy üzemvezető segítségével állít elő termékeket. A gyár tulajdonosát vagy üzemeltetőjét korábban gyártónak, ma többnyire vállalkozónak, vagy a nagyiparban nagyiparosnak is nevezik. Gyárnak nevezik azt az épületegyüttest is, amelyben a termelés folyik.” https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A1r
Érdekes hogy a meghatározás a vezetés módját is meghatározza. Ez a definíció láthatóan a múltból származik, mert a jelenlegi gyártó beruházásokra inkább a – nagyszámú robot, kisszámú mérnök és munkás segítségével működtetett gazdasági egység – jobban illene meghatározásként. Eladó gyár fogalma alatt szerintem az 1200 m2-től, gyártási tevékenységre alkalmas ingatlanokra gondolhatnak az ipari ingatlan piac szereplői. 

Jelenlegi kínálatban egyszerre van jelen több ipari generáció épített öröksége, melynek hasznosítása összetett komplex feladat. Látható a régi gyártelepeken, hogy teljesen más körülmények között tevékenykedtek. Ezért általában a tartó szerkezeteket sem használják egy új beruházás esetén, mivel nincs az a statikus, aki nevét adja egy robusztus de idők folyamán károkat szenvedett régi tartószerkezet felhasználásához. 
Jelenleg látható új gyárak már teljesen más követelményekre létesültek. Kívülről egy nagy szürke téglatestet látunk amely építészeti szempontból nagyon unalmas de használhatóságot tekintve sokoldalú modern ipari létesítményként funkcionál. Nagy belmagasság miatt teret és otthont tud adni bármilyen manufakturális tevékenységnek.
Belső felépítésüket tekintve találunk irodai és szociális területeket, alapanyag, félkésztermék és készáru raktárakat, valamint egybefüggő nagy gyártási zónákat. Gyártott termékek mozgatásához belső logisztikai hálózat és eszközök szükségesek.
A gyári területeknek folyamatosan lépést kell tartaniuk az iparágban bekövetkező technológiai fejlesztésekkel és innovációkkal. Ez magában foglalhatja az új gyártási folyamatok bevezetését, az automatizáció és robotizáció alkalmazását, valamint az okosgyár technológiák kiépítését.

Elhelyezkedésüket tekintve modern gyárak már városon belül nem épülnek. Városon kívül nagyobb közlekedési csomópontok körül találjuk ezeket a gyártó létesítményeket, sokszor ipari parkokba települve. Munkaerő elérhetősége alapvető követelmény.
A gyári területek jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztatnak, beleértve az operátorokat, technikusokat, mérnököket és egyéb szakembereket. A munkaerőpiaci tényezők, mint például a képzési szint, a munkaerőpiaci kereslet és kínálat, fontos szerepet játszanak a gyári területek hatékonyságában és versenyképességében.
Ezek a tényezők együttesen határozzák meg a gyári területek jellegét és hatékonyságát, és kulcsfontosságúak a sikeres üzemeltetés és versenyképesség szempontjából.